BASCOM telepítése, és az első program feltöltés Arduino-ba

Az ingyenes, méretkorláttal működő verzió itt tölthető le:
http://www.mcselec.com/index.php?option=com_docman&task=doc_download&gid=139

A letöltött telepítő program telepítése nem bonyolult, íme a telepítés fázisai:

Az újraindítás követően már indíthatjuk is a programot!

Itt most ugyanazt a feladatot fogjuk végrehajtani, mint az Arduino C programozási környezetben. Megírjuk a LED villogtató programot, rátöltjük az Arduino Uno R3-ra.

Keressük meg az ikont az asztalon, és indítsuk a programot:

Nagyjából így néz ki a felület:

Ha kézzel akarod bepötyögni a programot, akkor a File menü New menüpontját kell kiválasztanod, illetve nyomd meg a fenti képen bekarikázott ikont. A LED villogtató programot nem találtam meg az alábbi formában, ezért magam írtam be:

Ez a program a B port ötös kivezetését kimenetnek állítja be, és egy végtelen ciklusban 1-et és egy másodperc után 0-át kapcsol rá. Most még nem foglalkozom a program részletivel, a cél az, hogy rátöltsem az Arduino Uno-ra. Ehhez pár dolgot még be kell állítani. Elsőként azt kell megmondani a programnak, hogy milyen chip-re fog kerülni a program. Ezt az Option menüben a Chip almenüpontban a Compiler fülön tudjuk megtenni:

A megjelenő panelen válasszuk ki az ATmega328p chip-nek megfelelő definicíós állományt:

Tapasztalatom szerint semmi máshoz nem kell nyúlni. Ezt követően a kommunikációs fülön állítsuk be a kommunikációs sebességet 9600 boud-ra és a kristály frekvenciát 16000000 (16Mhz)-re. Bár erre ebben a programban nem lesz szükség, később biztosan zavart okozhatna az esetleges soros kommunikációban. Jobb most túllenni rajta:

Következik a programozó beállítása a programozó fülön. Itt három dolgot kell beállítani. Egyrészt az Arduino programozót az Arduino Uno-hoz, másrészt a kommunikációs portot, harmadrészt a portsebességet.

Ha bármelyik paramétert rosszul állítod be, nem tudsz majd programot beégetni az Arduino Uno-ba, illetve ha később veszel programozót, akkor egy tetszőleges chip-be. A port száma attól függ, hogy hová dugtad a gépen az Arduinodat. Ha nem tudod hol van, akkor a Windows eszközkezelőben lehet megnézni:

Jöhet a program lefordítása. A képen látható program biztosan hibátlan, ezért most nem szükséges leellenőrizni, de ha szeretnéd megtenni, kattints ide:

A program lefordításához ide kell kattintani:

Ezt követi a lefordított kód betöltése a chip-be:

Itt először egy újabb ablak jelenik meg:

Első lépésben le kell kérdezni a chip-et, hogy milyen típusú. Ezt később már el lehet hagyni, ha egymást követő program változatokat akarsz ugyanarra az alaplapra (Pl. Arduino Uno-ra) vagy chip-re beégetni, és nem húzgálod ki a kütyüdet az USB portból. Ezt követően jön a feltöltés a chip-be, és készen is vagyunk. A led villog, boldogság!

A következő részben megismerheted, hogyan lehet az Arduino UNO R3 (és az ATega328 chip) kivezetéseit használni.

Arduino IDE telepítése, és az első program feltöltése

Keressük fel a www.arduino.cc weblapot, és itt töltsük le a szükséges programot:

A következő lapon válasszuk a letöltést:

A letöltött telepítőt kell elindítanunk, és végigcsinálni a telepítést. Sok magyarázat nem kell hozzá, csak nyomkodni kell a gombokat:

Ezzel el is készült a telepítés. Keressük meg az asztalon az új program indító ikonunkat, és indítsuk el a programot:

Annak, aki kevésbé bírja az angolt, annak érdemes átállítani magyarra a kezelőfelületet. Legalább a menüpontok magyarul beszélnek, ha más nem is:

Indítsuk újra a programot, és máris magyarul beszélget. Még három dolgot kell beállítani ahhoz, hogy elkezdhessük a programozást.

  • Alaplap. Itt adhatjuk meg, hogy a sokféle kereskedelemben kapható kész alaplap közül melyikre szeretnénk programot rátölteni. Mivel nekem az Arduino Uno az alaplapom, természetesen ezt kell beállítanom:
  • Programozó. Szintén sok programozó eszköz kapható a kereskedelemben, amit beszerezhetünk. A programozó számunkra akkor fontos eszköz, ha egy mikrokontroller chip-be szeretnénk betölteni a programunkat. Az Arduino Uno nagy előnye, hogy a panelre szerelt ATmega328 chipre történő program betöltéshez köré építették azokat az áramköri elemeket, amik segítségével rátölthetjük a programot a chip-re. Mondhatni, hogy egybeépítették a programozóval. Állítsuk be rögtön az első menüpontot (AVR ISP):
  • Port. Amikor bedugjuk a PC USB csatlakozójába az USB kábelt (a másik végét pedig az Arduino Uno-ba), a PC felismeri a csatlakoztatott eszközt és telepíti a szükséges drivereket. Ha jól sejtem a szükséges driver programokat a fejlesztő programunkkal együtt telepítettük, így ezzel sem kell külön foglalkoznunk. Az eszköz kezelőben a Windows egy soros portot szimulál az USB-re dugott áramkörnek. Ennek a soros portnak a száma változhat, ha másik USB lyukba dugod a csatlakozót, így erre figyelni kell, és egy következő alkalommal lehetséges, hogy újra be kell állítani. Nekem a jelen esetben épp a COM5 portot hozta létre a Windows:

És ezzel készen is vagyunk. Megírhatjuk első programunkat. A fejlesztőeszköz készítői annyira kedvesek voltak, hogy sok-sok példaprogramot előre elkészítettek, és ezeket előhívhatjuk:

A Blink programot választjuk ki. Most még nem foglalkoznék azzal, hogyan működik a betöltődött program. Jelenleg a cél az, hogy megszerezzük első sikerélményünket és villogjon végre a LED. A programból kitörölgettem a külön sorba írt kommenteket, hogy egyben láthassuk az egészet.

A program beállítja az Arduino Uno 13-as kivezetését kimenetnek, és 1 másodperces várakozások beiktatásával felváltva magas és alacsony kimeneti szintet állít be a kimeneten végtelen ciklusban. Következhet a képernyőn látható program rátöltése a chip-re. Ehhez meg kell nyomnunk a következő ikont a menüsor alatt:

Kicsit várni kell, miközben a képernyőn és az Arduino alaplapunkon alig történik valami. Az ablak középső része alatt egy zöld fénycsík jelzi, hogy valami zajlik. Közben figyeljünk az Arduino Uno-ra is. Itt négy színes LED-et építettek a panelre, ezekből kettő villog, ebből is látszik, hogy dolgozik a rendszer. Ha minden rendben volt, akkor pár másodperc után az Arduino Uno-hoz kapcsolt LED villogni kezd, mert a program rátöltődött az áramkörbe épített ATmega328 chip-re és működni kezdett. Az Arduino IDE fejlesztő programunk is kiírt néhány információt az ablak alsó, fekete részére:

Ebből láthatjuk, hogy kis programocskánk 1066 byte memória helyet foglal el a chip-ben rendelkezésre álló 32256 byte-ból. És örülünk, mert az első akadályon túl vagyunk!!!

Érdemes megnézni a BASCOM fejlesztőeszközt is. Teljesen más világ. Kattints ide, ha a BASCOM is érdekel!

Ha már most eldöntötted, hogy az Arduino IDE fejlesztő eszköz jó neked (pl. mert a C nyelvet már ismered), akkor ideje, hogy megismerd, hogyan lehet az ATmega328 chip kivezetéseit, illetve az Arduino UNO R3 kivezetéseit életre kelteni programból.