Arduino UNO R3
Chip:ATmega328P
Órajel:16Mhz
Üzemi fesz:5V (7-12V külön táp bemeneten)
Digitális lábak:14db (6db PWM)
Analóg bemenetek: 6db
Flash memória: 32Kbyte
SRAM: 2Kbyte
EEPROM:1Kbyte
Arduino Nano
Chip:ATmega328P
Órajel:16Mhz
Üzemi fesz:5V (7-12V külön táp kivezetésen)
Digitális lábak:14db (8db PWM)
Analóg bemenetek: 8db
Flash memória: 32Kbyte
SRAM: 2Kbyte
EEPROM:1Kbyte
Arduino Mini
Chip:ATmega328P
Órajel:16Mhz
Üzemi fesz:5V vagy 3,3V (kétféle kivitel kapható), (RAW kivezetésen 3,35-12V vagy 5-12V)
Digitális lábak:14db (6db PWM)
Analóg bemenetek: 6db
Flash memória: 32Kbyte
SRAM: 2Kbyte
EEPROM:1Kbyte
nincs USB portja
Arduino Mega
Chip:ATmega2650
Órajel:16Mhz
Üzemi fesz:5V (7-12V külön táp bemeneten)
Digitális lábak:54db (15db PWM)
Analóg bemenetek: 16db
Flash memória: 256Kbyte
SRAM: 8Kbyte
EEPROM:4Kbyte
ATtiny85
Chip:ATtiny85
Órajel:16,5Mhz
Üzemi fesz:5V (7-12V Vin kivezetésen)
Digitális lábak:6db (3db PWM)
Analóg bemenetek: 4db
Flash memória: 8Kbyte (USB kezeléssel csak 6kbyte)
SRAM: 512byte
EEPROM:512byte
Technikai adatok magyarázata:
Chip: az Arduino alaplapokban az ATMEL által gyártott mikrovezérlőket építik be. Ezek a mikrovezérlők jellemzően a kivezetések számában, a belső memóriában, és órajelben különböznek. Vannak természetesen más különbségek is. A fenti alaplapok az ATmega328 és az ATmega2650 vezérlőkkel készülnek. Érdemes lehet még megismerni az ATmega8 vezérlőt is, ha valahol nagyon kicsi programot kell futtatnunk. Minimális méretben (és kivezetés számban) az ATtiny85 típus lehet a nyerő, létezik is ezzel a chip-el szerel kicsi méretű USB-be dugható bélyeg nagyságú alaplap is.
Órajel: Az alaplapokra épített kontrollerek órajel ferekvenciája meghatározza a program végrehajtási sebességet. Azonban a nagy órajel frekvencia nagyobb fogysztást is jelent. Jellemzően 16Mhz szokott lenni, így ebben nincs választásunk.
Üzemi feszültség: Az alaplapokra építenek egy stabilizált tápegységet, ami 5-12V feszültséget 5V-ra csökkenti. Valójában a vezérlő 5V feszültségről üzemel. A vezérlő kimenetein is 5V körüli feszültség jelenik meg. Ez fontos lehet, mert egyes modulok 3,3V feszültségről működnek, és ekkor nem lehet közvetlenül összevezetékezni az alaplapot és az említett alkatrészeket.
Digitális lábak: azok a ki és bemenetnek konfigurálható vezérlő chip kivezetések, melyek közvetlenül felhasználhatók. A bemenetek 0V (LOW) és 5V (HIGH) feszültségek fogadására lettek tervezve. A valóságban a LOW kicsit több mint 0V, a HIGH pedig kevesebb mint 5V lehet ahhoz, hogy a bemenet helyesen érzékelje a LOW/HIGH szinteket. Bemenetek esetén bekapcsolható egy úgynevezett belső felhúzó ellenállás. Ez akkor segít, ha a bemenetre nem kapcsolunk semmit, így ebben az esetben a vezérlő HIGH állapotot olvas be. A kimenetek feszültsége szintén 0V és 5V között váltakozhat. Egyes kimenetek úgynevezett PWM képességekkel rendelkeznek, vagyis a kimeneten lévő négyszögjel kitöltési tényezőjét a vezérlő képes változtatni. Ezekkel lehet pl. fényerőt szabályozni.
Analóg bemenetek: Ezeket a bemeneteket feszültség mérésre lehet felhasználni. Több is található, de a feszültség digitális számmá alakítására szolgáló ADC-ből csak egy található a chiben. A vezérlő egyszerre mindíg csak egy bemenet feszültségét méri meg. Az analóg bemenetek digitális ki és bemeneteknek is programozhatók, ha szükségünk van még több digitális lábra.
A Flashmemória számít az Arduino-k „fő” memóriájának, ez tárolja a letöltött programot, és kikapcsolás után is megőrzi a tartalmát, azaz a programot elegendő csak egyszer letölteni ide. Ezen kívül érdemes tudni, hogy kb 100.000-szer lehet új programot betölteni.
Az SRAM (static random-access memory; statikus tetszőleges hozzáférésű memória) tárolja a programban használt változókat. Az SRAM kikapcsoláskor elveszíti tartalmát.
Az EEPROM (Electrically Erasable Programmable Read-Only Memory, programozható, törölhető, csak olvasható memória). Ez kikapcsolás során is megőrzi a tartalmát, de szintén csak kb. 100.000 újra-írást bír ki. Praktikusan a következőkre használható:
– futás közben kiszámított fontos változók (paraméterek) tárolása, melyeket csak ritkán kell frissíteni.
– indulási alapbeállítások mentése
-…és bármi más, ami nem igényel a kütyü teljes élettartama alatt 100.000-nél több tárolási műveletet
Önmagában az Arduino nem sok mindenre jó. Ahhoz, hogy hasznos dolgot csináljon, modulokat kell hozzákapcsolni. Itt megismerhetsz néhányat ezek közül!