Arduino IDE telepítése, és az első program feltöltése

Kedves leendő Arduino rajongó, és Arduino IDE felhasználó! A következő leírásból többféle lehetőséget is megismerhetsz az Arduino IDE telepítésére.

Az első programot 2015-16-ban telepítettem, akkor még csak az a lehetőség ált rendelkezésre, hogy letöltsek egy telepítő csomagot, ami egyetlen futtatható állományból ált. Ez szép sorjában, több lépésben felrakta a szükséges programokat és környezetet. Megemlítem még, hogy a teljes futási környezet tömörített ZIP állományban is letölthető volt (és jelenleg is). Ez a hordozható változat, amit csak ki kell bontani, és el lehet azonnal indítani és működik. Ez utóbbi lehetőséggel nem éltem, így erről nincsenek tapasztalataim.

Azt hiszem 2020-21-ben megjelent egy újabb lehetőség, ami lehetővé tette, hogy a Windows Store-ból lehessen telepíteni a programokat. Szerintem ez a legegyszerűbb módszer, de rendelkezni kell hozzá Microsoft fiókkal. Most a leírásom felfrissítésekor ki is próbáltam. Azonban nekem nem tetszett ez a megoldás, mert a Windows teljesen elrejti előlünk a telepített programot, azt sem lehet tudni, hová rakja a gépen. Nagy nehézségek árán találtam meg a Program files/Windows apps könyvtárban. Ez egyébként jó, mert feltehetőleg a vírusok sem tudják elérni. Bennem azonban nagy a bizalmatlanság, mindig úgy érzem, kiszolgáltatott helyzetbe kerülök, ha nem tudom hol vannak a programok.

Már 2020-ban olvastam híreket egy Arduino PRO IDE programról, amiről sok újdonságot és szolgáltatást írtak le a készítők. Az egyik nagy újdonság a hardveresen megvalósított debug funkció ami a programok lépésenként történő végrehajtását és futás közbeni megfigyelését teszi lehetővé. Ez nagyon hiányzott a bonyolultabb programok írásakor a hibakeresésben. Ennek hiánya miatt írtam az Arduino IDE-ről, hogy “fapados”. De ne örüljünk korán, a debug csak azokkal az alaplapokkal fog működni, melyeket erre külön felkészítenek. Ilyen például az Arduino Zero alaplap. Másik nagy és fontos tulajdonság, hogy fejlesztés közben az egyes függvények fölött buborék ablakban gyors segítséget kapunk a szintaxisról, paraméterekről, automatikusan felismeri, hogy milyen utasítást akarsz leírni és kiegészíti stb. Íme egy egy példa ez említett funkciókra:

Továbbá automatikusan kirakja és ellenőrzi a zárójeleket, ha valahol hibás dolgot írunk akkor azt aláhúzza, mint a Word helyesírás ellenőrzője, és meg is mondja mi a baj. Szóval ez már nagyon kényelmes használatot tesz lehetővé. Kicsit bonyolultabb a használata, ezért nem feltétlenül ezzel kezdeném a munkát. Ráadásul jelenleg még csak béta verzióban áll rendelkezésre. Jómagam is néhány napja telepítettem a gépemre ezt a programot. Közben átnevezték Arduion IDE 2.0.0-ra. Használgatom egy kicsit, és később csinálok ennek telepítéséről is leírást. Most meg kell elégedned a klasszikus Arduino IDE telepítésének ismertetőjével, aminek a verziószáma jelenleg 1.8.16.

Vegyük is sorra a fenti lehetőségek közül, hogy hol mit találunk! A www.arduino.cc weblapon a “Software” menüpontban találjuk a klasszikus Arduino IDE telepítő csomagokat (ha kicsit lejjebb görgetsz, ott az említett Arduino IDE 2.0.0. Beta letöltési lehetősége is):

A “Windows Win 7 and newer” menüpontban található az az állomány, amit elindíthatunk és végig csinálja a telepítést (lásd kicsit lejjebb). Windows 10-en is működik. Ha már működik a gépen a program egy régebbi verziója, akkor felismeri és lecseréli az újra. Én ezt használnám első körben, de ezt csak a megszokás mondatja velem.

Alatta a ZIP file linken lehet a tömörített állományt letölteni. Ezt csak ki kell valahol bontani a gépen, és a benne található arduino.exe programmal el is lehet indítani, nem kell telepíteni. Ebben sajnos nem vagyok teljesen biztos, mert én akkor próbáltam ki, amikor már feltelepítettem a programot. “Szűz” Arduino IDE mentes gépem nincs kéznél, de reményeim szerint tényleg így van!

A Winows App win 8.1 or 10 link hívja meg a Windows Store áruházat. Ha van Microsoft fiókod, akkor csak kattintani kell a telepítésre, és már megy is. Nem kérdez semmit!

Sajnos az asztalra nem tudtam ikont kipakolni, pedig én így szeretem (Windows 3.1-en nevelkedtem), csak a start menüben és a tálcán sikerült ikont elhelyezni! Ez persze nem baj!

Ha esetleg a Windows 7-es verzió, vagy a zip állomány letöltést választjuk, akkor megjelenik egy kérés, hogy támogassuk pénzzel a fejlesztő csapatot, de a JUST DOWNLOAD választásával ingyen is letölthetjük. Ettől a ponttól már a régebben készített leírásom látható, lehet, hogy kisebb részletek változtak, de feleslegesnek ítéltem kicserélni a képeket!

A fenti képen pont a rossz gombot jelöltem meg. Ha azonban támogatni akarod a fejlesztőket, akkor ezt kell választanod! Egyébként szerintem megérdemlik a támogatást! A letöltött telepítőt kell elindítanunk, és végig csinálni a telepítést. Sok magyarázat nem kell hozzá, csak nyomkodni kell a gombokat:

Ezzel el is készült a telepítés. Keressük meg az asztalon az új program indító ikonunkat, és indítsuk el a programot:

Annak, aki kevésbé bírja az angolt, annak érdemes átállítani magyarra a kezelőfelületet. Legalább a menüpontok magyarul beszélnek, ha más nem is:

Indítsuk újra a programot, és máris magyarul beszélget. Még három dolgot kell beállítani ahhoz, hogy elkezdhessük a programozást.

  • Alaplap. Itt adhatjuk meg, hogy a sokféle kereskedelemben kapható kész alaplap közül melyikre szeretnénk programot rátölteni. Mivel nekem az Arduino Uno az alaplapom, természetesen ezt kell beállítanom:
  • Programozó. Szintén sok programozó eszköz kapható a kereskedelemben, amit beszerezhetünk. A programozó számunkra akkor fontos eszköz, ha egy mikrokontroller chip-be szeretnénk betölteni a programunkat. Az Arduino Uno nagy előnye, hogy a panelre szerelt ATmega328 chipre történő program betöltéshez köré építették azokat az áramköri elemeket, amik segítségével rátölthetjük a programot a chip-re. Mondhatni, hogy egybeépítették a programozóval. Állítsuk be rögtön az első menüpontot (AVR ISP, de a negyedik menüponttal is megy aminek a neve ArduinoISP):
  • Port. Amikor bedugjuk a PC USB csatlakozójába az USB kábelt (a másik végét pedig az Arduino Uno-ba), a PC felismeri a csatlakoztatott eszközt és telepíti a szükséges drivereket. Ha jól sejtem a szükséges driver programokat a fejlesztő programunkkal együtt telepítettük, így ezzel sem kell külön foglalkoznunk, ha a telepítős verziót választjuk és nem a kibontós ZIP állományt. Az eszköz kezelőben a Windows egy soros portot szimulál az USB-re dugott áramkörnek. Ennek a soros portnak a száma változhat, ha másik USB lyukba dugod a csatlakozót, így erre figyelni kell, és egy következő alkalommal lehetséges, hogy újra be kell állítani. Nekem a jelen esetben épp a COM5 portot hozta létre a Windows:

És ezzel készen is vagyunk. Megírhatjuk első programunkat. A fejlesztőeszköz készítői annyira kedvesek voltak, hogy sok-sok példaprogramot előre elkészítettek, és ezeket előhívhatjuk:

A Blink programot választjuk ki. Most még nem foglalkoznék azzal, hogyan működik a betöltődött program. Jelenleg a cél az, hogy megszerezzük első sikerélményünket és villogjon végre a LED. A programból kitörölgettem a külön sorba írt kommenteket, hogy egyben láthassuk az egészet.

A program beállítja az Arduino Uno 13-as kivezetését kimenetnek, és 1 másodperces várakozások beiktatásával felváltva magas és alacsony kimeneti szintet állít be a kimeneten végtelen ciklusban. Következhet a képernyőn látható program rátöltése a chip-re. Ehhez meg kell nyomnunk a következő ikont a menüsor alatt:

Kicsit várni kell, miközben a képernyőn és az Arduino alaplapunkon alig történik valami. Az ablak középső része alatt egy zöld fénycsík jelzi, hogy valami zajlik. Közben figyeljünk az Arduino Uno-ra is. Itt négy színes LED-et építettek a panelre, ezekből kettő villog, ebből is látszik, hogy dolgozik a rendszer. Ha minden rendben volt, akkor pár másodperc után az Arduino Uno-hoz kapcsolt LED villogni kezd, mert a program rátöltődött az áramkörbe épített ATmega328 chip-re és működni kezdett. Az Arduino IDE fejlesztő programunk is kiírt néhány információt az ablak alsó, fekete részére:

Ebből láthatjuk, hogy kis programocskánk 1066 byte memória helyet foglal el a chip-ben rendelkezésre álló 32256 byte-ból. És örülünk, mert az első akadályon túl vagyunk!!!

Ha netán még nincs a kezedben Arduino alaplap amire az első programodat rátöltheted, virtuálisan is el lehet kezdeni a tanulást. Tölts le magadnak egy Arduino szimulátort, és az előbb bemutatott Blink programot azonnal ki is próbálhatod. A szimulátor használatához itt találsz segítséget!

Érdemes megnézni a BASCOM fejlesztőeszközt is. Teljesen más világ. Kattints ide, ha a BASCOM is érdekel!

Ha már most eldöntötted, hogy az Arduino IDE fejlesztő eszköz jó neked (pl. mert a C nyelvet már ismered), akkor ideje, hogy megismerd, hogyan lehet az ATmega328 chip kivezetéseit, illetve az Arduino UNO R3 kivezetéseit életre kelteni programból.

Mennyire volt hasznos amit olvastál?

Kattints egy csillagra az értékeléshez!

Szövegesen is leírhatod véleményedet!